Egyéni Vállalkozó Járulékfizetése - Egyéni Vállalkozó Járulékfizetési Kötelezettsége
A változás értelmében 2015-ben mentesül a fizetés alól, aki: táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben részesül a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona és aki ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként és közjegyzőként kamarai tagságát és egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti. Abban az esetben, ha a fenti feltételek nem egy teljes naptári hónapra vonatkoznak és a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál a járulékalap harmincad részét veszik alapul. Ezzel szemben a felső határt a törvény 4. bekezdésében foglaltak szerint csökkenteni kell azt. Jelen szabályzatot abban az esetben kell alkalmazni, ha a jogviszony hónap közben szűnt meg, illetve kezdődött el.
4 órás munkaviszony mellett
chevron_right Egyéni vállalkozó gyed és gyes mellett: így kell járulékot fizetni hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 06. 04., 06:12 Frissítve: 2017. 04., 01:23 Egyéni vállalkozó gyed, illetve gyes mellett szeretné folytatni a vállalkozási tevékenységét. Egyéni vállalkozókénti tevékenysége után milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a gyed, illetve gyes mellett? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt. A gyermekgondozási díjban részesülő személy dolgozhat egyéni vállalkozóként – szögezte le szakértőnk. A gyermekgondozási díj folyósítása alatt a vállalkozó a 15 százalék személyijövedelemadó-előlegen kívül fizeti a tb-közterheket a vállalkozásában szerzett jövedelméből, kivétből az alábbiak szerint: – 10 százalék nyugdíjjárulék, – 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, – 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, – 1, 5 százalék munkaerő-piaci járulék.
- Instant and fogas budapest grill
- Egyéni vállalkozó járulékfizetése táppénz esetén
- Egyéni vállalkozó gyed és gyes mellett: így kell járulékot fizetni - Adózóna.hu
- Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége 2019
- Teljes filmek magyarul ghost
- Ikea beépített szekrény
Milyen kérdések fordulhatnak meg a fejünkben, és mi ezekre a jó válasz? Az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetésére teljesen más szabályok vonatkoznak, mint az általános esetekben. Ezekkel nem árt tisztában lennünk, hiszen máskülönben sok-sok homályos folt és kérdés merülhet fel bennünk. Az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetésének szabályait a Tbj (a társadalombiztosítási ellátásra és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény) 29. § (3) bekezdése szabályozza. Ennek alapján az átalányadózó egyéni vállalkozó mind a nyugdíjjárulékot, mind pedig az egészségbiztosítási-, és munkaerőpiaci járulékot az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. Míg az elsőnek alapja havonta legalább a minimálbér, vagyis a garantált bérminimum, addig utóbbi kettő járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Ezt szó szerint értelmezve tisztán láthatjuk, hogy a járulékalap ennél persze magasabb is lehet. Ilyenkor pedig felmerülhet a kérdés, hogy dönthet-e úgy az átalányadózó egyéni vállalkozó, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat.
A cikket eddig megtekintette 1 774 olvasó - 2014-10-12 Az egyéni járulékok mértéke 10% nyugdíjjárulékból vagy 10% magánnyugdíj-pénztári tagdíjból tevődik össze. Ezeket közvetlenül az adott pénztárba kell befizetni és bevallani a vállalkozónak. Az egyéni járulékok az alábbiakból tevődnek össze: 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék valamint 1. 5% munkaerő-piaci járulék. A pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alól mentesül az, aki jövedelmét a Prémiumévek Program alapján kapja meg, valamint, akik a különleges foglalkoztatási állományba tartoznak és jövedelmüket ez alapján utalják számukra. Újra járulékkötelesek lesznek azonban a szabadságmegváltás, a jubileumi jutalom, az újrakezdési támogatás és a végkielégítés után járó összegeket, a Magyar Törvénykönyv 88. paragrafusa tartalmazza. Az egyéni vállalkozó járulékbefizetése alsó határára vonatkozó nyugdíjjárulék és tagdíj, továbbá az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék befizetési kötelezettségeit is.
Bővebb információ: Amennyiben adó témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
A szabály lényege azonban inkább a "minimum" szóban keresendő. A kérdésre visszatérve viszont, hasonlóan a személyi jövedelemadó szerinti adózást alkalmazó vállalkozóhoz, az átalányadózó egyéni vállalkozó sem vállalhatja, hogy a fent leírtaknál magasabb összeg után fizeti meg a járulékait. Vagyis "az átalányadózó egyéni vállalkozó havi járulékalapja főszabály szerint [Tbj-tv. 29. § (3) bekezdése] az átalányadó alapja azzal, hogy a járulékokat legalább az előzőekben említett minimumalapok után meg kell fizetni. " Viszont, amennyiben az átalányadó alapja a megadott minimumot túlszárnyalta adott hónapban, abban az esetben nem csak lehetséges, hanem kötelező is a minimumoknál magasabb járulékfizetés. Ez viszont csak és kizárólag arra a hónapra vonatkozik. Tehát újra visszatérve a felmerülő kérdésünkre, a magasabb összeg utáni járulékfizetés csak akkor lehetséges, ha a megadott minimumot meghaladta az átalányadó-alap. Ehhez már csak azt kell megértenünk, hogy pontosan mi is az átalányadó alapja.